2016. augusztus 18., csütörtök

Stephen King: Rémálmok bazára

A Rémálmok bazára húsz, kötetben korábban nem közölt történetet tartalmaz, s King mindegyikhez rövid bevezetőt írt, amelyben feltárja az írások születésének körülményeit és a maga személyes motivációit.

A történetek között izgalmas kapcsolatok, közös vonások fedezhetők fel: erkölcs, utóélet, bűntudat, mit tennénk másként, ha a jövőbe látnánk, vagy éppen kijavíthatnánk a múltban elkövetett hibáinkat. Némelyik novella szereplője az élete végéhez közeledve felidézi bűneit és vétkeit; mások ráébrednek, hogy természetfeletti képességekkel rendelkeznek; és vannak, akik vesztükre egyenesen az ördöggel paktálnak.

King kirakodóvásárában igazán változatos a kínálat - egy autónak látszó szörny, egy ember, aki gyászjelentésekkel gyilkol, egy e-könyv olvasó, amely párhuzamos világokra nyit ablakot, és persze az örök favorit, az emberiség végpusztulása... Minden olvasó megtalálhatja itt a maga kedvencét - de a szerző figyelmeztet, hogy a portékáját óvatosan kell kezelni, mert "a legjobbaknak foguk van".

Kingtől korábban olvastam már egy novellás kötetet, a Minden sötét, csillag sehol címűt, ami nagyon tetszett, úgyhogy izgatottan fogtam kezembe ezt a kötetet is.

Röviden összefoglalva a véleményemet a Rémálmok bazárának történeteiről, azt tudnám mondani, hogy voltak benne nagyon jó kis darabok és olyanok is, amelyeknek a végére érve csak egy "hm...jól van akkor" kijelentésre futotta tőlem, vagy éppen egy erőteljes "hát ez meg mi a fene volt" felkiáltásra. (Na jó, ha őszinte szeretnék lenni, akkor több volt az ilyen felkiáltás.) 

A novellák előtt lévő kis bevezetőket szerettem, jó volt így belelátni Mr. King rendkívül hátborzongató elméjébe, vagy éppen vicces, a szerzővel történt apróságokat megismerni.

A King könyvekben imádok zenés idézetekre, utalásokra vadászni, nagy örömmel tölt el, mikor rábukkanok egyre, és megjegyezhetem, hogy nahát, milyen hasonló a zenei ízlésünk a szerzővel.
Rögtön az első novellában találtam is egy Who-s utalást, vagyis hogy nem is utalás volt, hanem egy szóvicc, aminek a zenekar The Kids is Allright című száma volt a tárgya, csak hát ugye a szám címe le volt fordítva magyarra, így nem esett le egyből a dolog, de utána meg már jót mosolyogtam magamban rajta.

Egyetlen novella volt, amire azt mondtam, hogy na ez igen, mégpedig az Ur című, nagyon szeretem az ilyen "előre tudjuk mi fog történni a jövőben, ezért megpróbálunk közbeavatkozni a jelenben, azaz szembe megyünk a sorssal" témájú történeteket, ez pedig egy igen csak jól sikerült ilyen történet volt, aminek a főszereplője egy különleges tulajdonságokkal rendelkező rózsaszín e-könyv olvasó volt.


A Blokád Billy című novella középpontjában a baseball állt, a meccsek leírásából nem sokat értettem, de ettől eltekintve a történet tetszett, nagyon sajátos hangulata volt.
A Részeg tűzijáték, a Gyászjelentések és a Nyári mennydörgés című történetek voltak kiemelkedőek számomra a kötetben. 

Most így a pontozásom is kétféle lesz, kap egy 8-ast is, és egy 6-ost is a könyv, a fura végű novellák miatt.

Zsófi

2 megjegyzés:

  1. Engem a novellák vége miatti KETTŐS pontozás mosolyogtatott meg. Ötletes hogy igy különböztetted meg a befejezéseket. Én 5-öst adok rá/D/.

    VálaszTörlés
  2. Köszi. :) Az biztos, hogy a pontozás nem egy könnyű dolog. ;)

    VálaszTörlés